A ritkas�got, amelyb�l hi�nyoznak a befejez� sorok, a Christie's aukci�s c�g bocs�tja �rver�sre �prilis 30-�n Londonban, �rt�k�t 80 ezer fontra tartj�k.
A dalt, a Beatles egyik leghosszabb, t�bb mint h�tperces, nagyzenekarral k�s�rt felv�tel�t McCartney eredetileg John Lennon fi�nak, az akkor �t�ves Juliannek sz�nta vigasztal�sul sz�lei v�l�sa miatt. Lennon abban az �vben szak�tott v�gleg els� feles�g�vel, Cynthia Powell-lel, �s hamarosan elvette Yoko Ono jap�n k�pz�m�v�sz-filmrendez�t. Paul, mint a csal�d bar�tja, k�teless�g�nek �rezte, hogy a kisfi�nak valami "optimista �zenetet" k�ldj�n.
A c�mben �s a sz�vegben eredetileg "Jools"-nak sz�l�totta Juliant, k�s�bb, az Oklahoma c�m� musical egyik szerepl�je nyom�n v�ltoztatta meg Jude-ra. Maga John viszont azt hitte, hogy a dallal Paul "tudat alatt" �t b�ztatja, hogy ne mondjon le Yok�r�l. Ez n�mileg ellentmond annak, hogy �ll�t�lag Macca ki nem �llhatta a jap�n m�v�szn�t, �s k�s�bb �t tette felel�ss� a Beatles sz�thull�s��rt.
Az 1968 augusztus�ban megjelent kislemez, amelynek B-oldal�n a vil�gon v�gigs�pr� di�k- �s b�kemozgalmakr�l sz�l� Lennon-dal, a Revolution szerepelt, k�t h�tig volt listavezet� Angli�ban �s kilenc h�tig az Egyes�lt �llamokban. A Hey Jude-ot t�bben feldolgozt�k, k�zt�k Tom Jones �s Wilson Pickett.
Julian Lennon az �rver�s katal�gus�hoz �rt jegyzet�ben bevallotta, hogy csak 20 �vvel k�s�bb tudta meg, hogy a Hey Jude r�la sz�l, de m�g ma is libab�r�s lesz, ha meghallja a dalt.