Cikkek : Morrison után Harrison Egy ember tragédiája |
Morrison után Harrison Egy ember tragédiája
2004.12.20. 15:24
Újabb tagját vesztette el múlt csütörtökön a generációk életét, zenei ízlését átformáló Beatles. George Harrison, az együttes néhai gitárosa 58 éves korában, hosszas rákbetegségben hunyt el. A hatvanas, hetvenes években milliók hitték, hogy az életük kiforrásában katalizátorként szerepet játszó, zenei forradalmat kiváltó Beatles emberfeletti, kortalan legendája soha nem érhet véget. A rajongóknak elsõ ízben 1980-ban, John Lennon meggyilkolásakor, másodszor pedig a múlt héten kellett szembenézniük azzal, hogy még a Beatles sem halhatatlan. A gitárjátékával a világ zenei kultúráján
Az egykori Beatles gitárosának temetésére a hinduizmus hagyományainak megfelelõen a keleti vallás szent folyója, a Gangesz partján a média teljes kizárásával, a legnagyobb titokban került sor. Harrison, aki évek óta küzdött gége- és tüdõrákkal, egy Los Angeles-i barátja otthonában hunyt el, miközben Krisna-tudatú hívõk társaságában, ágya mellett Krisna és Rama istenek képeivel a Hare Krisnát mantrálta. Pár órával halála után az indiai hagyományoknak megfelelõen egy kartondobozban hamvasztották el. Temetésével kapcsolatosan a Krisna-Tudatúak Nemzetközi Szervezetének szóvivõje csak annyit árult el, hogy hamvainak egy részét felesége, Olivia és 24 éves fia, Dhani szórta a Gangeszbe. A hamvak másik fele állítólag a hinduk két szent városában, Allahabadban és Brindavanban marad. A hamvak szétszórásának a Hare Krisna-mozgalomban spirituális jelentõsége van: a lélek – amely a hamvak szétszórásával nyer üdvösséget – utazását jelképezi az örök tudat felé. Harrison mintegy 200 millió fontos vagyona nagy részét felesége és fia örökli, ám ennek tíz százalékát, valamint több dal szerzõi jogdíját a Hare Krisna-mozgalomra hagyta. Ezen kívül több millió fontot adományozott különféle brit és nemzetközi segélyszervezeteknek is. George Harrison 1943 februárjában született Liverpool egyik nyomornegyedében. Apja buszsofõr volt, aki még matróz pályafutása során hozott Amerikából egy lemezjátszót és lemezeket. George elõször ezekrõl hallgatta titokban a tengerentúli fiatalság vérét felpezsdítõ rock and rollt, ami sok ezer kortársával együtt õt is megbûvölte. Az elemi elvégzését követõen vesebaj miatt hat hétig kórházban kellett feküdnie: ekkor vásárolt három fontért egy ócska gitárt. A befektetés hamarosan megtérült: a gitárnak köszönhetõen barátkozik össze az iskolabuszon Paul McCartneyval, aki akkoriban trombitán játszik. Pár évvel késõbb Paul mutatja be John Lennonnak. George szinte bálványozza Lennont: részben a köztük levõ korkülönbség miatt, részben pedig azért, mert John akkor már igazi együttessel büszkélkedhetett – George még az iskolát is otthagyta, csak hogy tagja lehessen a csapatnak. 1960-ban a Beatlesszel Hamburgba utazik, a német hatóságok azonban pár hónapon belül kitoloncolják: nem elég, hogy fiatalkorúként, ráadásul engedély nélkül vállalt munkát. Eddigre azonban már megtanulta az elsõ leckét. Egy ablaktalan, mosdási lehetõséget csupán némi túlzással kínáló szobában alszanak. A féktelen szex és a kábítószer kipróbálása mind a négyüket keménnyé teszi; a stílusuk megváltozik. Nyolc keserves év, és a többszöri hamburgi utazás végül meghozza a gyümölcsét: kialakul egyedi, saját nemzedékük hangulatát tükrözõ stílusuk, amely végül a sikert jelenti számukra. Jóllehet Harrison már a hatvanas évek középétõl ír saját dalokat, csak nehezen birkózik meg Lennonnak és McCartneynek a Beatles fölé tornyosuló hatalmas egójával. Emiatt nevezte magát egyszer „a turista osztályon utazó Beatle-nek”. „Úgy éreztem, én csak megfigyelõ voltam a Beatlesben, noha hozzájuk tartoztam. Szerintem John és Paul voltak a Beatles sztárjai” – nyilatkozta évekkel késõbb. Erõfeszítéseibõl ekkor csupán arra futja, hogy lemezenként átlagosan két dalt engedélyeznek számára. Háttérbe szorulásának több oka lehet: alapjában véve visszahúzódó, csendes személyiség volt, és ráadásul õ volt a legfiatalabb a négy Beatles-fiú közül. Soha nem szeretett reflektorfényben lenni. „Sikeres akartam lenni, de híres soha” – mondta egyszer. John és Paul géniusza árnyékba szorította ugyan George-ot a munkában, sokan mégis úgy gondolják, hogy a „csendes Beatle” a háttérbõl nagyon is jelentõs befolyást gyakorolt a csapat életére, s gitárjátéka a hatvanas évek zenei hangzásának meghatározó elemévé vált. Állítólag Harrison volt az, aki kitalálta híressé vált hajviseletüket, s aki bevezette a többieket a kor hippi eszméibe, ami óriási hatással volt késõbbi munkásságukra. Az All You Need Is Love címû daluk a hippi- mozgalom egyik himnuszává vált. Harrison volt az, aki elsõként unt bele a fõleg fiatal lányokból álló rajongótábor sikoltozásaiba, s ezért vetette fel az élõ koncertezés abbahagyását. „Elég egyoldalú szerelmi kapcsolat volt, ahol a közönség a pénzét adta és a sikolyait, a Beatles viszont az idegrendszerét, és az utóbbi sokkal nehezebb” – mondta Harrison az 1995-ben készült Beatles Antológiában. „Bennünket használtak kifogásnak arra, hogy õrjönghessenek, aztán meg az egész világ minket okolt emiatt.” A turnékkal járó megpróbáltatások és stressz elszigeteltté, magukba zárkózókká tette a fiúkat, akik nem tudtak mit kezdeni a korábban példa nélkül álló, egyre fojtogatóbbá váló rajongói szeretettel; s a még Hamburgban megismert kábítószerek a zenéjükön is kezdték hatásukat éreztetni, elõször a Revolver címû albumon. Harrison volt a Beatles spirituális kalauza is. A fiúk kezdeti katolikus zenei ízlése lehetõvé tette, hogy a balladától kezdve a tánczenén keresztül a népzenéig és a klasszikus zenéig mindenféle zenei zsánert összemossanak. A katolicizmusban csalódott Harrison azonban egy újfajta szellemi élménnyel találkozott. „Mindenki arról álmodik, hogy híres és gazdag lesz – mondta egyszer arról beszélve, miért kezdett el spirituális dolgokkal foglalkozni. Amikor aztán gazdag leszel, azt gondolod: mégsem ez az, ami kell. Ezért tovább keresel: akkor mi az, ami kell? A végén elkezded Istent keresni. Azért, mert nem vagy elégedett. És nem számít mennyi pénzed, házad vagy akármid van, ha a szívedben nem vagy boldog. Ez az oka. És sajnos soha nem is lehetsz teljesen boldog, ha nem ébredsz rá arra a szükségre, ami ezt létrehozhatja benned. Az életem célja, hogy megtaláljam a választ arra, hogy ki vagyok, miért vagyok ezen a földön, és hová megyek?” Harrison figyelmét elsõ felesége, Pattie Boyd fordította India felé. Georgeot elbûvölte az indiai zene különleges hangzása: érdeklõdése azonban nem merült ki ebben. Egy 1992-es interjúban azt nyilatkozta, hogy India „a tudatalattija hatalmas ajtaját tárta fel számára”. Beiratkozott Maharashi Mahesh jógi transzcendentális meditációs kurzusára. A többi Beatles-fiú is az õ unszolására utazott 1968-ban az indiai Rishikeshbe, hogy részt vegyenek a tanfolyamon, amit végül rajta kívül csak Lennon fejezett be. Ringo rövid idõn belül hazautazott, mert nem bírta az indiai kosztot, McCartney pedig úgy gondolta: „Lassan a testtel, elég lesz egy hónap is.” Lennon akkor ábrándult ki a jógiból, amikor szárnyra kapott a hír, miszerint Maharashi kikezdett az egyik amerikai lánnyal. „Rishikeshben egy jó nagyot tévedtünk – nyilatkozta késõbb Lennon. A meditációban változatlanul hiszünk, de abban már nem, amit Maharashi mûvel. Alaposan félreismertük õt… Igen, valami másnak gondoltuk, mint ami; nyilván, mert valami mást kerestünk, és benne véltük megtalálni.” A csalódásból egy dal is született, a Sexy Sadie, amely így kezdõdött: „Maharashi mit tettél? Mindenkit jól átvertél!” Akárhogy is történt, Hamburg és a kábítószer után India volt a hármas számú lecke, amely mindegyikük életére, zenei teljesítményére rányomta a bélyegét. A keleti miszticizmus hatása már az 1967-ben kiadott, Sergeant Pepper címû albumon is érezhetõ. A kritikusok pedig gyûlölték az indiai élménybõl született Mágikus, misztikus utazás címû filmet. Harrison volt közülük az egyetlen, aki a hinduizmus, pontosabban a Hare Krisna- mozgalom elkötelezett tagjává vált, amit hatalmas összegekkel és egy London környéki, 23 hektáros birtok adományozásával is támogatott. India hatására kezdett el játszani a szitáron is, amit az 1969-es híres, hírhedt woodstocki rockfesztivál egyik résztvevõje, Ravi Shankar tanított meg neki, akit Harrison guruként és szellemi atyjaként tisztelt. A szitár késõbb az egyik központi hangszerévé vált, és sokan úgy vélik: az indiai zenét elsõként a Beatles-fiúk hozták Európába. „Harrison nyitotta meg az indiai zene számára a világ ajtaját” – nyilatkozta róla a Navras Records mûvészeti igazgatója. Amikor a Beatles felbomlik, Harrison még csak 26 éves. Mivel 1969-ben a rendõrök letartóztatják illegális cannabis birtoklásért, évekig csak nagy nehézségek árán kap amerikai vízumot. Az utazás helyett ezért a meditációba és kertészkedésbe menekül. Csak a Hare Krisna-mozgalom egyik spirituális vezetõjének sikerül lebeszélnie arról, hogy élete hátralevõ részét ne a meditációnak, hanem továbbra is a zenének szentelje, hiszen azáltal jobban tudja szolgálni Krisnát. Így ismét zenét szerez: a négy fiú közül õ kerül fel elsõként egyedül is a slágerlisták élére. A fizikai világ átmeneti természetén meditáló és az istenkeresést középpontba állító, All Things Must Pass címû album egyik dala, a My Sweet Lord (amelynek refrénje „Hallelujah, Hare Krishna”) miatt azonban plagizálásért beperelik. Harrison végül elveszti a húsz évig húzódó pert. A hetvenes évek közepétõl zenei karrierje egyre alább száll. A következõ albumok mind spirituális tartalmúak, ám a hallgatóság hamar belefárad Harrison vallásos fantáziáiba, amerikai turnéját pedig egyenesen katasztrofálisnak titulálták a kritikusok. Tizenhárom évvel a nagyszabású Live Aid koncert elõtt, 1971-ben, Shankarral megrendezi a Koncert Bangladesért címû grandiózus rendezvényt az éhínség sújtotta ország megsegítésére. Az adóhatóság akadékoskodása miatt azonban a befolyó pénz nagy része soha nem került a rászorulókhoz. Az alkohol és a kábítószer hosszú évekre elidegeníti két legközelebbi barátjától, Eric Claptontól és McCartneytõl. 1978-ban paranoiás félelmei miatt különbözõ helyeken, Ausztráliában, majd a Hawaiiszigeteken rejtõzködik. Amikor egy évvel késõbb gyógyultan hazatér, feleségül veszi Olivia Ariast, és hamarosan filmkészítésbe kezd. A nevéhez kapcsolódik többek között a Monty Python társulattal készített, a vallásos élet szatírájának szánt Brian élete címû film is. 1987-ben, a Got My Mind Set On You címû dallal még egyszer felcsillan a siker. 1992-ben a Természeti Törvény Párt támogatásában ad koncertet, amely nyomán felmerül annak eshetõsége, hogy lebegõ jógik is bekerülnek a brit törvényhozó testületekbe. 1998-ban elõször gége-, majd tüdõrák támadja meg, amit Harrison a sok dohányzással magyaráz. Egy évvel késõbb egy félõrült skizofrén saját otthonában támad rá. A 34 éves Michael Abram azzal az indokkal tör be Harrison házába, hogy a Beatles tagjai mind varázslók, George Harrison pedig õt magát is hatalmába kerítette. Támadója megzavarására Harrison elkezdi mantrálni a Hare Krisnát, amivel csak azt éri el, hogy ezt „az ördög szavaként” értelmezõ Abram tíz késszúrással megpróbálja megölni. A támadót végül Harrison felesége, Olivia hatástalanítja egy asztali lámpával. A megviselt Harrisont idén májusban elõször tüdõrákkal mûtötték, majd júniusban bejelentette, hogy Svájcban fogja kezeltetni magát egy agydaganat miatt. Bár az õsz elején úgy tûnt, hogy jobbra fordul az állapota, szervezete már csak múlt csütörtökig bírta a megpróbáltatásokat.
|